Néhány hónapja érkezett edzésre egyik utánpótlás játékosunk az alábbi ütővel:
Kellett pár hónap mire nekiugortam, mivel elsőre nem igazán tudtam miként kezdjek neki. Végül jött egy ötlet. Az ütőnek 85%-ban kell fát tartalmaznia, s hogy ne borítsam fel az arányt a hurkapálcikák mellett döntöttem, ami a legtöbb papír írószer üzletben beszerezhető. A legvastagabb lehetőséget választottam. A nyelet és a fejet is három helyen fúrtam meg 3.2mm-es fúrófejjel, majd ragasztóval bekentem a lyukakat és a méretre vágott pálcikát.
Az összeillesztésnél kicsit játszani kellett. Apránként vagdostam vissza a pálcikákból, hogy a lehető leghosszabban belenyúljon az ütő fejébe. Sajnos az utolsó fúrással átfúrtam az ütőfejet. Már épp az volt a fejemben mennyire jól megy, s legvégül sikerült kilyukasztani… Emiatt a pálcikát csiszolgatni kellett, hogy passzoljon az ütőfej síkjával.
A következő művelet a hiányzó részek kitöltése volt. Én egy erős és egyben rugalmas ragasztót választottam. Finoman be kellett dolgozni a résekbe, hogy mindenhol rendesen kitöltse. Mivel helyenként nem lehetett, vagy nem akartam annyi ragasztót egyszerre felvinni, illetve csiszolgatni is kellett, ami miatt felületi egyenetlenségek keletkeztek, ezért 2-3 alkalommal ragasztottam újra a felületet.
Legvégül megpróbáltam reprodukálni az eredeti feliratot, azt hiszem a próba kifejezés helytálló, mert nem igazán sikerült, talán a csiszolt verziónál még így is jobb lett.
Bréking!
Sajnos szó szerint. Az ütőt lehetett játékra használni, de érezhetően rugalmasabbá vált, amellett, hogy az eredeti érzést már nem tudta visszaadni. Három hónapot bírt, s újra eltört. Lehet tovább húzta volna, ha amortizációra kevésbé hajlamos kezekbe kerül, s valamivel erősebb anyaggal próbálom fixálni, majd talán egy következő darabnál.